Kriszti és Laci
2013 elején, egy éve ilyenkor gondolni sem mertem volna, hogy valaha is társkereső oldalra regisztrálok, bár a barátaim nagyon biztattak. Akkor került Bíró László püspök atya levele a postafiókomba, melyben népszerűsítette a katolikus társkereső oldalt. Regisztráltam.
Kitöltöttem az összes válaszmezőt, befizettem a tagsági díjat, és azzal nyugtattam magam, hogy kb ez annyi pénz, mintha minden negyedévben beülnék egy 3D-s mozifilm-vetítésre.
Nagyon izgalmas időszak következett. Olyan élményben volt részem ezen pár nap leforgása alatt, hogy elmondhatom, újra értékes nőnek éreztem magam, akinek nem kell takargatnia vallását sehol. Egyre intenzívebben nézegettem a parkatt.hu-t.
Egy délután a jobb felső sarokban figyelmes lettem a "jelenleg online" regisztrált felhasználók közül egy fiúra. Rákattintottam, megnéztem az oldalát, nagyon szimpatikus dolgokat írt magáról, és számtalan közös vonást is véltem felfedezni.
Ekkor jött az első dilemma... Ugyanis elvből nem szoktam megkeresni fiúkat, addig nem is kezdeményeztem. Közben azt tapasztaltam, hogy más lányok nem rémülnek meg a kezdeményezéstől, és bár ezzel egyáltalán nem értettem egyet, mégis jobbnak láttam nem veszni hagyni ezt a lehetőséget.
Percekig tipródtam, hogyan lehetne nem túl sután, nőiesen frappánsan megszólítani egy idegen férfit, aki szimpatikus... Nos, erre jutottam: "Szia Nicolaus! Tetszik a bemutatkozód :) A mászkálok fel-le azt takarja, hogy hegymászás az egyik hobbid? :) Üdv! Kriszti" Elég gyenge eresztés, de a meglepetés annál nagyobb volt az éter másik "végén". Ugyanis Laci (Nicolaus) épp nekem készült üzenetet írni, amikor megérkeztek hozzá a soraim.
Levél levelet követett, egyre hosszabb és hosszabb... Izgalmas volt ez a hétvége, péntek délutántól szombat estig, amikor is Laci javasolta, hogy találkozzunk személyesen is. Az első találkozás egy számomra teljesen ismeretlen, de mégis pár napja "ismerős" személlyel, akiről kiderült, hogy 2 utcányira lakik tőlem már 5 éve, aki ugyanabban az iparágban dolgozik, mint én, libabőröztetően izgalmas volt. Sosem voltam még ilyen randin, sosem találkoztam még így senkivel, sosem használtam társkeresőt azelőtt.
Február 22-én írtunk először, 25-én találkoztunk, és azóta sem telt úgy nap, hogy ne találkoztunk volna. Március 12-én elcsattant az első csók, így hivatalosan innen számoljuk párkapcsolatunkat :)
Nagyon különleges, Isten által kiválóan időzített találkozás és párkapcsolat ez, amiben mindent tabuk nélkül meg tudunk beszélni egymással, szeretetben, imádságban éljük mindennapjainkat, és november 30. óta jegyben járva készülünk közös életünk összekötésére, amire június 21-én kerül majd sor :)
Kívánom, hogy mindenki átélhesse ezt a boldogságot, amiben Isten kegyelméből nap mint nap úszunk! Imádkozunk értetek, akik ezt lehetővé tettétek, hálával püspök atyának a figyelmembe ajánló leveléért, a barátokért, akik bátorítottak minket az első lépések megtételénél, és azokért, akik még keresik leendő párjukat. Kérünk, Ti is imádkozzatok értünk!
Kriszti és Laci
Összes sikertörténet