Jézusnak van megoldása az Egyház problémáira

Így újulhat meg az Egyház

A katolikus Egyház ma súlyos problémákkal küzd (botrányok, létszámcsökkenés stb.). Jézus mindezek ellenére arra hív minket, mai tanítványait: „Menjetek, és tegyetek tanítványommá minden népet!”

Jézus – aki sokkal jobban érti a mai világ és az egyház problémáit, mint mi valaha is fogjuk – élete példájával tanította meg nekünk azokat a stratégiákat, amelyekkel teljesíteni tudjuk ezt a parancsot. Ez a megújulás alapja.

Képzeljük magunkat a következő két helyzetbe:

1. Ha egy nemhívő elhatározná, hogy nyitott szívvel egy évig vizsgálja a katolikus tanítást, konkrétan hogyan segítenéd?

2. Ha valaki szentségimádás során mélyen találkozott Jézussal, megtért, és szeretne növekedni a keresztény érettség, az imádság és a misszió útján, konkrétan hogyan segítenéd?

Kapcsolatot építenél-e vele? Imádkozni kezdenél érte, meghallgatnád, megpróbálnád felmérni, hogy hol tart lelkileg, hogy személyre szabottan segíthesd?

A mai egyházban ezeket az embereket többnyire valamilyen programra – katekumenátusba vagy lelkigyakorlatra – küldenék, vagy azt javasolnák, hogy nézzen meg bizonyos videókat, csatlakozzon a plébánián valamilyen szolgálathoz vagy közösséghez.

Ezek egyesek számára megfelelőek lehetnek, de nem mindenkinek, és ez a lényeg. Jézus nem programokat kínált meghatározott órákban. Nem csak hetente egyszer találkozott valakivel a zsinagógában, hogy a Tórát értelmezze. Sokkal többet tett, és ebben is az ő példáját kell követnünk.

Íme néhány javaslat. Bepillantás Jézus megváltó stratégiájába, hat pontban:

1. Jézus azért jött, hogy megoldja az emberiség nagy problémáját: hogy a bűn következtében elszakadt Istentől, ezért a magunk erejéből nem juthatunk a mennybe, nem válthatjuk meg magunkat. Jézus ezt akarta megoldani – mindannyiunk számára, minden időkre.

Milyen hatalmas probléma! Azt gondolnánk, hogy kidolgoz egy átfogó, jól felépített módszert, hogy minél hamarabb minél több emberhez eljusson az üzenete.

Bejárhatta volna az egész Római Birodalmat, hogy nagy tömegekhez beszéljen (mint egy mai katolikus szónok). Nem így tett. Beszélt ugyan tömegekhez, de soha nem kereste őket.

Vagy leveleket írt volna, hogy felolvassák mindazoknak, akiket nem tudott elérni? Nem. Nincs bizonyítékunk arra, hogy bármit is papírra vetett volna.

Mit tett? Komolyan foglalkozott néhány emberrel, és megtanította őket, hogy ugyanezt tegyék másokkal – hogy aztán majd ők is ugyanezt tegyék, amíg az üzenet el nem éri az egész világot. Ez volt a terve. Lelki sokszorosítás.

Ám azt is tudta, hogyan kell felmérni, hogy kinek mire van szüksége, és hogyan kell megfelelően reagálni.

2. Jézus az egyes embert fontosabbnak tartotta a tömegeknél. Nagy tömegeket tanított, de nem így akarta elérni az embereket. Ha igazán mélyre akart menni valakivel, akkor négyszemközt vagy kis csoportban beszélt vele. Ezt látjuk a szamariai asszony, Zakeus, Márta, Mária, Lázár, Péter, Jakab, János és mások esetében.

Jézus többre értékelte az egyes embert, mint a tömeget. Tudta ugyanis, hogy a formálódás leghatékonyabb módja az, ha az ember apostolnövendékké válik.

Szükség van tanításra, tanulásra, prédikálásra, közös istentiszteletre. De ha valóban átalakító tényező akarsz lenni valaki életében, akkor sok időt, erőfeszítést, szeretetet és imádságot kell rászánnod. Kísérned kell, nem csak előtte járnod. Apostolnövendékeket nevelni, mellettük járva és élve. Ezt a képzési modellt adta nekünk Jézus – csakhogy nem gyakoroljuk eléggé.

3. Jézus időt töltött azokkal, akik távol vannak Istentől. Nehézséget jelentett számára, hogy kortársainak többsége elutasította azt, ahogyan ő a vallásról és a lelki életről gondolkodott. Vagy gyanakodva szemlélték azt, hogy ő a zsidó Messiás, vagy pogány háttérrel rendelkeztek.

Ha úgy gondoljuk, hogy kedvezőtlen a kultúránk, elfelejtjük, hogy Jézusnak milyen környezetben kellett élnie. Mégsem adta fel hamar az Istentől távol állókat. Hanem elment hozzájuk. Beszélt velük. Meghallgatta őket. Jobb életre hívta őket. Meghívta őket, hogy kövessék.

Más szóval, ki kell lépnünk a biztonságos keresztény buborékból, és vissza kell térnünk a missziós élethez! Ez az élet kifelé tekint, nem befelé. Imádságban kell kérnünk Istent, hogy adja nekünk a szívét és a szemét, hogy meglássuk, mennyire szereti a körülöttünk élőket. Isten az elveszettek üdvösségét akarja. És mi? Ha igen, miért nem keressük fel őket? Miért nem lépünk ki a komfortzónánkból az evangéliumért?

4. Jézus sokszor kérdezett. Azért hallgatta meg az embereket, hogy megértse őket, nem feltétlenül azért, hogy egyetértsen.

Katolikus hitem alapos tanulmányozása után jó apologétaként igyekeztem felülkerekedni az Istenről, a katolikus hitről, igazságról szóló vitákban. Észérvekkel sok év alatt mindössze néhány embernek tudtam segíteni abban, hogy megtérjen. Nem lehetetlen. Azonban a Szentírás olvasása közben kezdtem észrevenni, hogy Jézus több kérdést tett fel, mint ahányat megválaszolt.

Ezért elhatároztam, hogy több kérdést teszek fel, mint ahányra válaszolok – és újfajta termékenységet tapasztaltam. Számos megtérés történt olyan személyes kapcsolatokból, ahol súlyos kérdéseket tettem fel. Ilyeneket:

• Honnan ered az emberiség?

• Mi ad értelmet az életednek?

• Miből merítesz erőt?

• Szerinted mi a siker?

• Milyen álmaid vannak az életeddel kapcsolatban? Mit szeretnél elérni?

• Mi a sorsod? Honnan tudod?

• Honnan tudod, hogy mi igaz és mi nem?

• Mi az, amiért hajlandó vagy az életedet adni? Mi a legfontosabb számodra?

• Mi az, amiért szenvedélyesen teszel? Mi az, ami mellett vagy ami ellen vitába szállsz? Miért?

• Mi az, ami számodra meggyőző?

• Honnan tudod, hogy mi jó és mi rossz?

• Hogyan határozod meg, hogy mit kell tenned?

• Vannak egyetemes emberi jogok? Melyek ezek? Hogyan határozzuk meg őket?

• Vannak-e erkölcsileg relatív, viszonylagos cselekedetek?

• Van-e valami, ami mindig és mindenhol erkölcsös?

• Honnan erednek az emberiség problémái?

• Mi a megoldás az emberiség problémáira?

Kezdj el ilyen kérdéseket feltenni! Hallgass figyelmesen! Válaszolj úgy, ahogy a Lélek sugallja!

5. Jézus tudta, hogy a világ problémáit nem lehet emberi erővel megoldani. Ezért magának Istennek az erejéből kell merítenünk az imádságon keresztül. Egyszerűen fogalmazva, ha nem imádkozol bensőségesen mindennap, akkor hatástalan marad az evangelizációd és a tanítványságod.

6. Jézus hirdette az örömhírt, és választ várt az emberektől. Ez sok katolikus számára nehéz. Szeretjük azt hinni, hogy ha tisztességesen élünk, akkor az evangelizáció valamiféle ozmózis útján magától megtörténik.

Természetesen igyekezzünk szentül élni. Ám ha szavakkal nem hirdetjük az örömhírt, az emberek nem fogják tudni, hogy válaszolniuk kell. Ha Jézus vagy az apostolok soha nem hirdették volna az evangéliumot, ha nem biztattak volna másokat Jézus követésére – akkor ma nem lenne egyházunk!

Tanuljuk meg a példájukat követni, és ne veszítsük el a reményt! Istennek mindenre van megoldása.

A missziós lelkületű tanítványok evangelizálnak, nagylelkűen adják idejüket és pénzüket, nem nyugszanak bele a bűnbe, nem okoznak botrányt, és megszólítják az embereket. Azt teszik, amit Jézus tett.

Az evangelizáció és a Jézus útmutatása szerinti tanítványság a katolikus egyház valamennyi súlyos problémáját megoldja.

párKatt.hu (Marcel LeJeune írásának rövidített változata)

Kép: Pexels

További írások, videók