A születésnapomon kérte meg a kezemet

2016 decemberében regisztráltam a párKatt oldalra abban a reményben, hogy sikerül megtalálnom azt a párt, akit nekem szánt az Úr.

Nem mondom, hogy nagyon aktív voltam az első hónapokban, vártam a kezdeményező férfiakat. Aztán rájöttem, hogy nem ülhetek ölbe tett kézzel. Keresgélni kezdtem én is, nézegettem, bejelöltem, aki tetszett. Sőt, egy idő után pár soros üzeneteket kezdtem írni. Ezekre vagy nem érkezett válasz, vagy nem volt kedvező.

Volt, hogy elvesztettem a kedvem, elszomorodtam, hogy miért nem kellek én senkinek. Arra vágytam, hogy végre megírhassam én is az örömhírekbe a saját történetem.

Közben pedig eltelt 2 év, én elmúltam 40 éves, és sehol senki.

A párKatton láttam a MÉCS társkeresőknek hirdetett lelkigyakorlatát, mely 2018 októberében volt. Többen biztattak, hogy menjek el. Nem bántam meg, mert lélekemelő 2,5 nap volt.

A lelkigyakorlaton volt „házi feladat”, hogy határozzunk el valamit, amit javítanánk Istennel szemben, magunkkal szemben. A lelkigyakorlatról hazaérve elkezdtem mondani a zsolozsmát reggel és este.

És vártam továbbra is, hogy jön az én ajándékom.

Aztán 2019. március 4-én belépett az életembe egy fiú. Utóbb kiderült, a párKatton is regisztrált.

Aznap épp elkezdtem valakivel levelezni, így ennek a fiúnak is megírtam, hogy bocsánat, de én nem tartok egyszerre két vasat a tűzbe.

Megértette az indokaimat, aztán másnap újra írt, hogy ne haragudjak, de esetleg barátként levelezhetnénk. Elkezdtünk beszélgetni, részemről tényleg csak baráti beszélgetések voltak, bár sok közös dolog kiderült közben. 1-2 hét után a másik fiú eltűnt a képből, már csak Misivel beszélgettem, de még mindig nem gondoltam semmit. Sőt, amikor találkozni akart, először arra is nemet mondtam. Április 13-án, Virágvasárnap előtti szombaton aztán mégis találkoztunk személyesen, eljött több mint 80 km távolságból. Egy rövid sütizés után hazautazott. Este megírtam, hogy ne haragudjon, de én nem érzek semmit. Elfogadta. Legalábbis aznap este. Aztán másnap felhívott és kérte, hogy találkozzunk még egyszer, kért, hogy legalább gondolkodjam rajta.

Igazából nem akartam, de annyit ígértem, hogy gondolkodom.

A nagyhét várakozással telve indult, mert Misi minden reggel verssel köszöntött. Sokat beszélgettünk. Én pedig kértem az Urat, hogy legyen már valami. Küldjön valami jelet, hogy most mi legyen. Beszélgetés közben kiderült, hogy ő is mondja a zsolozsmát. Megbeszéltük, hogy egyszer mondjuk együtt. Nagyszombaton reggel telefonon együtt imádkoztunk. És ima közben kezdtem el érezni azt a bizonyos bizsergést. Este megbeszéltük a következő találkozót, ami igazából az első igazi randevúnk volt.

Május 4-én találkoztunk újra, akkor csókoltuk meg egymást először.

Háromszor mondtam nemet, de az Úr erőt adott Misinek, hogy kitartson, és ne adja fel.

2019. szeptember 19-én, a születésnapomon megkérte a kezemet. Együtt készülünk 2020. április 18-ra, amikor Isten színe előtt örök hűséget esküszünk egymásnak.

Köszönöm a párKattnak, hogy megtanultam értékelni önmagam az eltelt több mint két évben. Köszönöm, hogy a MÉCS lelkigyakorlaton közelebb kerültem Istenhez.

Kedves párkeresők! Talán még hitetlenkedve olvassátok ezeket a sorokat, hiszen magam is így tettem még fél éve, de az Úr mindenkinek elküldi a társát, még akkor is, ha nemet mondunk. Akár többször is.

Kata és Misi

Összes sikertörténet