Mennyei derű
Egy ember meghal és a mennyországba kerül. A kapu előtt Szent Péter fogadja:
– Nos, így működik a dolog: a bejutáshoz száz pont kell. Sorold fel most az összes jót, amit életedben tettél. Mindet aszerint pontozom, hogy mennyire jó. Ha megvan a száz pont, beléphetsz.
– Rendben – bólint az ember. – Minden vasárnap ott voltam a templomban.
– Jól van – mondja Szent Péter. – Az két pont.
– Két pont? Hm. Az összes jövedelmem tíz százalékát mindig az egyháznak adtam.
– Lássuk csak – feleli Szent Péter –, az még két pont. Tettél-e még valamit?
– Két pont? Hajaj. Évekig a hajléktalanok ellátásában dolgoztam. Levesosztást szerveztem számukra a városban.
– Remek. Ez feltétlenül megér egy pontot.
– Hűha... Nos, ötven évig kitartottam a feleségem mellett és soha nem csaltam meg, még gondolatban sem.
– Nagyszerű – mosolyog Szent Péter. – Ezért három pont jár.
– Három pont?! – kiált fel az ember. – Ha így számolunk, akkor engem ide csak a Jóisten juttathat be!
– Tessék, lépj be!